Mire figyeljünk egy ingatlan vásárlásakor?
Alapvető fontosságú, hogy egy ingatlan megvásárlása során – sőt már a vételi ajánlatunk megtételekor – az ingatlannal kapcsolatos minden lényeges adat, információ birtokában legyünk. Az alábbiakban pár lehetőséget mutatunk meg, minek, hol tudunk utána járni:
Az ingatlan adatait, a tulajdonos(ok) személyét, az ingatlanon lévő terheket a tulajdoni lap tartalmazza. A tulajdoni lap nyilvános, abba bárki betekinthet az ingatlan helye szerint illetékes földhivatalban. Fontos tudni azonban, hogy az adott ingatlanra helyrajzi szám alapján keres főszabály szerint a földhivatal. Nem kérdezhető le tehát, hogy egy adott személy mely ingatlanban/ingatlanokban tulajdonos.
Amennyiben kinéztük az adott ingatlant, célszerű tehát a földhivatalban a kinézett ingatlan tulajdoni lapjába betekinteni és megnézni:
- Van-e függőben valamilyen bejegyzési kérelem
A tulajdoni lap római I. részében
- Milyen megnevezéssel van nyilvántartva (pl. zártkert, vagy beépítetlen terület, lakás avagy üzlethelyiség, Művelési ág alá tartozik, vagy sem)
- Osztatlan közös tulajdon-e avagy társasház
- Egyezik-e a bejegyzett m2 azzal, amit az eladó állított
A tulajdoni lap római II. részében
- Ki/kik a tulajdonos(ok), egyezik-e azzal, akivel, akikkel eladóként egyeztettünk
- Van-e kiskorú vagy gondnokság alá helyezett tulajdonos
A tulajdoni lap római III. részében
- Van-e valamilyen teher az ingatlanon (jelzálogjog, elidegenítés és terhelési tilalom, haszonélvezeti jog, végrehajtási jog, szolgalmi jog stb.)
- Van-e valamilyen építési vagy egyéb korlátozás az ingatlanon
- Van-e perfeljegyzés az ingatlanon
A fentiek kihatással lehetnek az ingatlan értékére, a fizetési határidőre, a tulajdonszerzés legkorábbi idejére, ezért célszerű a fentiekkel már a vételi ajánlat megtételekor tisztában lenni.
Természetesen az adásvételi szerződés elkészítésekor az eljáró ügyvéd is ellenőrzi az ingatlan tulajdoni lapját, azonban sok kellemetlenségtől megóvhatjuk magunkat, ha már az eladóval való tárgyaláskor ismertük a fenti adatokat.
Mit tudunk tenni, ha nem ismerjük a helyrajzi számot, ha társasházi lakásról van szó és nem ismerjük az albetétesített lakás helyrajzi számát, illetve ha nem vagyunk biztosak, jó-e az ismert helyrajzi szám, avagy az ingatlan messze fekszik a lakóhelyünktől, azaz nem tudunk az ingatlan fekvése szerinti földhivatalba bemenni?
Aki rendelkezik Ügyfélkapus regisztrációval, az a magyarorszag.hu weboldalon az Ügyfélkapun keresztül a TULAJDON/INGATLAN/INGATLANKERESŐ ONLINE FÖLDHIVATALI SZOLGÁLTATÁS- TULAJDONI LAP LEKÉRDEZÉS menüpontban az alábbi szolgáltatásokat veheti igénybe:
- Tulajdoni lap I. rész (ingatlan leíró adatai): ingyenes, havonta 20 letöltési lehetőséggel
- Elektronikus dokumentumként szolgáltatott e-hiteles tulajdoni lap: Természetes személy számára évente két alkalommal az elektronikus dokumentumként szolgáltatott e-hiteles tulajdoni lap-másolat lekérdezése ingyenes
- Elektronikus dokumentumként szolgáltatott e-hiteles térképmásolat: 3000 Ft/ingatlan.
- Társasházi információk: Díjmentesen elérhető a Társasházi információk lekérdezésére szolgáló új funkció, amely a társasházi épületben lévő külön tulajdonú lakások beazonosítását segíti.
Az elektronikus formában szolgáltatott e-hiteles másolat a hosszú távú érvényesítés feltételeit biztosító minősített elektronikus aláírással van ellátva. Az ilyen módon hitelesített tulajdoni lap, térkép kizárólag elektronikus formában rendelkezik bizonyító erővel.
A helyrajzi szám pontosításához, leellenőrzéséhez tehát igénybe vehetjük a havi 20 ingyenes letöltést, amikor is csak a tulajdoni lap I. részének adatai (helyrajzi száma, címe, területe, megnevezése) jelenik meg.
Hogy néz ki a helyrajzi szám társasház esetében?
Társasház esetében a helyrajzi számozás szabályai szerint a helyrajzi szám az alábbiak szerint alakul (példával illusztrálva):
A példa kedvéért a megkeresett társasházi törzslap helyrajzi száma legyen 1001
A helyrajzi számban az épületeket nagy betűvel jelölik, tehát, ha 1 épület van, akkor 1001/A, ha két épület van, akkor 1001/A és 1001/B
Az épületen belüli lakásokat, nem lakás célú helyiségeket pedig ezt követően folyamatos sorszámozással jelölik:
Tehát a példa szerinti ingatlanon lévő 1. épületben lévő 3-as lakást és a 2. épületben lévő 5-ös lakást keressük, akkor valószínű, hogy a hrsz-uk: 1001/A /3 és 1001/B/5.
Azonban a társasház alapító okiratban foglaltaktól és az adott földhivatali gyakorlattól is függ, hogy a folyamatos sorszámozásnál szintenként sorszámozták az albetéteket, avagy a lakásokat vették előre és utána sorszámozták a nem lakáscélú helyiségeket.
Pontos helyrajzi szám esetén igénybe vehetjük az évi 2 db ingyenes e-hiteles tulajdoni lap lekérdezését, ahol tehát a tulajdoni lap I-II-III része is megjelenik.
1.) Amennyiben a fentiek nem vezettek eredményre, úgy díjazás ellenében bármely földhivatalnál bármely helységben található ingatlan tulajdoni lapja lekérhető.
Mire figyeljünk társasházi lakás, üzlet, garázs esetén?
Társasházi lakás, üzlet, garázs esetében ezek tulajdoni lapján kívül érdemes a társasház törzslapjába is betekinteni (példánk alapján 1001 a hrsz-a), mert egyes terheket, jogokat – pl. az elővásárlási jogot – ezen lapra jegyzik be.
Társasházi lakás esetében továbbá az adásvételi szerződés aláírása előtt érdemes elkérni az eladótól a társasház alapító okiratot, a Szervezeti és Működési Szabályzatot, Házirendet. Kellemetlen lehet például, ha kutyatartóként olyan társasházban veszünk lakást, ahol az SzMSz a kutyatartást tiltja, avagy kiderül, hogy a társasházhoz tartozó valamennyi parkolóhoz a többi tulajdonostársnak már kizárólagos használati joga van, így nem lesz lehetőségünk gyakorlatilag az udvaron, mélygarázsban parkolni.
Térképmásolat
Díjazás ellenében mind a földhivataloknál, mind az ügyfélkapun keresztül lekérhető térképmásolat. Érdemes megnézni, hogy a lakóépület feltüntetésre került-e, illetve rendelkezik-e használatbavételi engedéllyel. (Egy együttműködő eladó esetében természetesen a legegyszerűbb, ha megkérjük, hogy a használatbavételi engedélyt mutassa be). Sajnos néha találkozunk olyan 5-10 éve épült ingatlannal, amelyik még nem rendelkezik használatbavételi engedéllyel. Ez esetben mindenképpen utána kell járni, mi a használatbavételi engedély hiányának oka. Egy esetleges engedélytől eltérő építés például teljesen megakadályozhatja, hogy új tulajdonosként ilyen engedélyt szerezzünk, és a megvásárolt lakást jogszerűen használatba vegyük, nem is beszélve az esetleges későbbi építéshatósági bírságról.
Amennyiben az ingatlant már társasházzá alakították – azaz az egyes külön tulajdonú ingatlanok (lakások, garázsok, stb.) külön tulajdoni lappal rendelkeznek, úgy a fentiektől nem kell tartanunk, a társasház bejegyzésére ugyanis csak használatbavételi engedély benyújtása esetén kerülhet sor.
A bejegyzés tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Óvári Ügyvédi Iroda a jelen bejegyzés egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.