A gyermektartásdíj
A gyermekek szüleinek, mint a felügyeleti jogot gyakorló személyeknek jogai és kötelezettségei vannak. A szülői felügyelet részeként a szülők kötelesek gondoskodni a gyermek tartásáról. A szülők különválása, szétköltözése esetén a gyermekkel együtt élő szülő a gyermek tartásáról elsősorban természetben, a különélő szülő viszont pénz, azaz gyermektartásdíj fizetésével gondoskodik.
A kiskorú gyermek tartására a szülő saját maga tartásának korlátozásával is köteles, vagyis a szülő nem hivatkozhat arra, hogy saját szükséges tartása veszélyben van, így gyermekét nem tudja eltartani, azaz a gyermektartásdíj fizetési kötelezettsége alól nem mentesül kizárólag abból az okból, hogy a gyermek tartása a saját tartását korlátozza.
A gyermektartásdíj a gyermek indokolt szükségleteinek kielégítésére szolgál. Indokolt szükségletnek minősül: a gyermek megélhetésének költségei, élelmezése, ruháztatása, iskoláztatásával lakhatásával, egészségügyi ellátásával járó rendszeres kiadások.
A tartásra köteles szülő olyan, a gyermek érdekében álló rendkívüli kiadások arányos részét is köteles megtéríteni, amelynek fedezését a tartásdíj kellő előrelátás mellett sem biztosítja.
A gyermektartásdíj összege, mértéke
A gyermektartásdíj összegéről elsődlegesen a szülők jogosultak dönteni – egymással szabadon megállapodhatnak a gyermekük szükségleteit, egymás helyzetét ismerve.
A szülők gyermektartásdíjról szóló megállapodását érdemes a bíróságra benyújtani és annak bíróság általi jóváhagyását kérni, így az esetleges nemfizetés esetén végrehajtási eljárásban érvényesíthető a követelés. A bíróság a szülők közös megegyezésen alapuló megállapodását jóváhagyja, amennyiben az nem ellentétes a gyermek érdekeivel.
A tartásdíj teljesítésére lehetőség van olyan formában, hogy a fizetésre kötelezett szülő havi rendszerességgel megfizeti a tartásdíj összegét, azonban annak sincs akadálya, hogy egy nagyobb vagyontárgy, nagyobb pénzösszeg egyszeri juttatásával tegyen eleget tartásdíjfizetési kötelezettségének a felek által meghatározott időtartam vonatkozásában. A nagyobb értékű vagyontárgy (pl. ingatlan), vagy összeg juttatásával a fizetésre kötelezett szülő a felek által meghatározott időtartamban mentesül a további fizetési kötelezettség alól. Az egyszeri juttatás abban az esetben számítható be a tartásdíj összegébe, ha a szülők megállapodását a gyámhatóság vagy a bíróság jóváhagyja, egyéb esetben ajándéknak számít.
Gyermektartásdíj bírósági megállapítása
Ha a szülők nem tudnak együttműködni, megállapodni a gyermektartásdíj összegében, a gondozó szülő kérheti a bíróságtól a különélő szülő tartásdíj fizetésre kötelezését – ebben az esetben a bíróság dönt a tartásdíj összegéről is – természetesen a felek által előadottak figyelembevételével.
A gyermektartásdíj összegének megállapításánál a bíróság mérlegeli:
- a gyermek indokolt szükségleteit,
- a szülők jövedelmi viszonyait és vagyoni helyzetét,
- a szülőknek van-e másik tartásra jogosult gyermeke – van-e másik gyermek, akit az adott szülő a saját háztartásában eltart, vagy olyan, akivel szemben a szülőket tartási kötelezettség terheli,
- a gyermek esetleges saját jövedelmét,
- a gyermeknek, illetve a szülőknek a gyermekre tekintettel juttatott gyermekvédelmi, családtámogatási, társadalombiztosítási és szociális ellátásokat.
A gyermektartásdíj összegének meghatározása
A bíróság gyakorlata gyermektartásdíj összegének meghatározásában régiónként eltérő. Általánosságban elmondható, hogy a tartásdíj minimum összege régión belül egységes összeg, azonban országosan a megítélt minimum is eltérhet.
A tartásdíj összegét a bíróság gyermekenként általában a kötelezett átlagos jövedelmének 15-25%-ában határozza meg – rendszerint a kötelezettnek a peres eljárás megindulását megelőző egy évi átlagjövedelmének figyelembevételével. A tartásdíj összege nem haladja meg a tartásdíj fizetésére kötelezett szülő jövedelmének 50 %-át.
A Ptk. 4:207. §. alapján lehetőség van arra, hogy a tartásdíj összegének meghatározásánál a felek, vagy a bíróság az inflációt figyelembe vegyék és azt úgy határozzák meg, hogy minden év január 1. napjától a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett éves fogyasztói árindex növekedésének mértékével – külön intézkedés nélkül – módosuljon a tartásdíj összege. Inflációkövető tartásdíj meghatározásával elkerülhetővé válik, hogy a tartásdíjra jogosult szülőnek a bíróságon kelljen az infláció miatt a tartásdíj emelését kezdeményezni.
A tartásdíj felemelése vagy leszállítása
Már megállapított tartásdíj mértékének módosítására (felemelésére vagy csökkentésére) abban az esetben van lehetőség, ha a tartás meghatározásának alapjául szolgáló körülményekben olyan változás következett be, hogy a tartás változatlan teljesítése valamelyik fél lényeges jogi érdekét sérti. A tartásdíj összegének felemelésére okot adhat pl., ha egy gyermek elkezdi az iskolát és így az óvodás korában meghatározott indokolt szükségletei értelemszerűen megváltoztak (tanszerek, különórák). A tartásdíj fizetésére kötelezett fél kérheti a fizetendő összeg leszállítását, ha a tartásra kötelezett jövedelmi viszonyai önhibáján kívül csökkennek, így nem képes a korábban megállapított tartásdíjat fizetni (például betegség, baleset miatt keresőképtelenné válik).
Tartásdíj érvényesítése visszamenőleg
A tartásdíjat a jövőre nézve és a keresetlevél benyújtását megelőző hat hónapra lehet visszamenőlegesen érvényesíteni bíróság előtt. Visszamenőlegesen hat hónapot meghaladó (de maximum 3 éves) időtartamra akkor érvényesíthető gyermektartásdíj, ha a gondozó szülő a tartásdíj érvényesítésével alapos ok miatt késlekedett (például kórházi kezelés miatt nem tudott korábban pert indítani).
A továbbtanuló nagykorú gyermek tartása
A továbbtanuló nagykorú, munkaképes gyermek is jogosult a tartásra, azonban kizárólag abban az esetben, ha szükséges tanulmányai indokolt időn belüli folytatása érdekében arra rászorul.
Szükséges tanulmánynak minősül: az életpályára előkészítő szakképzettség megszerzéséhez szükséges képzés vagy tanfolyam, a felsőfokú végzettségi szintet biztosító alap- és mesterképzésben, valamint a felsőfokú szakképzésben folytatott tanulmányok folyamatos végzése.
Nem köteles a szülő a nagykorú gyermekét eltartani, ha:
– a gyermek a tartásra érdemtelen,
– a gyermek tanulmányi és vizsgakötelezettségének rendszeresen, önhibájából nem tesz eleget,
– a szülő saját szükséges tartását vagy kiskorú gyermekének tartását veszélyeztetné,
– a gyermek a tartásra kötelezett szülővel kellő indok nélkül nem tartja a kapcsolatot.
A 25. életévét betöltött gyermek után a szülő csak kivételesen indokolt esetben köteles tartásdíjat fizetni.
Mi a teendő abban az esetben, ha a tartásdíj fizetésére kötelezett szülő nem teljesít?
- Elmaradt tartásdíj végrehajtása
Abban az esetben, ha tartásra kötelezett szülő nem fizeti meg a gyermektartásdíjat időben, akkor a gyermektartásdíj összegére végrehajtást lehet kérni, mely lehetőség általában akkor vezet eredményre, ha a kötelezettnek van igazolható jövedelme, vagyona.
A bíróság végrehajtási lapot állít ki, mely alapján a végrehajtó az elmaradt gyermektartásdíjat a tartásra kötelezett szülő munkabéréből, számlájáról levonja.
- A gyermektartásdíj állam általi megelőlegezése
A gyermektartásdíj megelőlegezése azon gyermeket nevelő családok számára, életkörülményeik javítása érdekében nyújtott pénzbeli ellátás, ahol a gyermek különélő szülője a terhére megállapított tartási kötelezettségének nem tesz eleget, azaz nem fizeti meg a jogosult szülő részére a bíróság által megállapított gyermektartásdíjat, továbbá a gyermektartásdíj végrehajtása iránti eljárás eredménytelen, mert a kötelezett letiltható jövedelemmel, végrehajtás alá vonható vagyontárggyal nem rendelkezik és ezért az eljáró végrehajtó megállapítja, hogy a végrehajtási eljárás szünetel.
Ha a végrehajtási eljárás tehát eredménytelen, a gyermektartásdíj megelőlegezése kérhető az államtól. A gyámhivatal – a feltételek fennállása esetén – a hozzá beérkezett kérelem benyújtásának napjától előlegezi meg a gyermektartásdíjat a bíróság által meghatározott alapösszegben azzal, hogy a megelőlegezett gyermektartásdíj összege nem haladhatja meg gyermekenként az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 50 %-át.
Az állam által történő folyósítás legfeljebb 3 évig tart, és kérelemre 1 alkalommal legfeljebb 3 évre továbbfolyósítható, illetve ismételten megelőlegezhető.
A gyermektartásdíj megelőlegezésének feltételei:
1. A bíróság a tartásdíjat jogerős határozatában már megállapította,
2. A gyermektartásdíj összegének behajtása átmenetileg lehetetlen,
3. A gyermeket gondozó szülő nem képes a gyermek részére a szükséges tartást nyújtani,
4. A gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi átlagjövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegének kétszeresét.
Mint ahogy azt a neve is mutatja, a gyermektartásdíjat az állam csak megelőlegezi, azt a gyermek tartására kötelezett szülőtől az állam fogja behajtani.
Ideális esetben a szülőtársaknak tehát a gyermekek érdekében kompromisszumra kell törekedniük a tartásdíj tárgyában is. Bírósági pereskedés helyett célszerű közvetítő szakember segítségét kérni a szülők által elfogadható megállapodás kialakítása érdekében.
Gyermektartásdíjjal kapcsolatos kérdéseivel forduljon kollégáinkhoz bizalommal.
A bejegyzés tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Óvári Ügyvédi Iroda a jelen bejegyzés egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.