Átvehetik az ügyvédek helyét a robotok?
Automatizált tárgyalás, szerződésírás, jogi tanácsadás. Figyelmen kívül hagyható az emberi tényező és az automatizációé a jövő?
A mesterséges intelligencia fejlődése rohamtempóban zajlik, ma már lehetőség van feltenni ezt a kérdést közvetlenül az OpenAI chatbotnak is, így meg is tettük.
„Átvehetik az ügyvédek helyét a robotok? Igen, egyre több területen látjuk, hogy robotok veszik át az ügyvédek helyét. Az egyik ilyen terület a jogok mesterséges intelligenciával támogatott elemzése. A mesterséges intelligencia alkalmazásai képesek elemezni a jogi szerződéseket, és javaslatokat tenni azok megváltoztatására. Az AI ezenkívül képes lehet a jogi szabályok és eljárások automatizálására, valamint a jogi stratégiák kidolgozására. A robotok ezen kívül a számlák és szerződések irányításával, valamint a jogi rendszerek számára releváns információk gyűjtésével is segíthetnek.”
A ChatGPT a következő próbálkozásra teljesen eltérő választ adott a kérdésre:
„Átvehetik az ügyvédek helyét a robotok? Nem, az ügyvédek helyét nem vehetik át a robotok. Az ügyvédkötelességek nemcsak törvényi ismeretekkel és szabályokkal kapcsolatosak, hanem emberi kapcsolatokon alapulnak, és ügyvédi tanácsadásra is szükség van. A robotok ugyan segíthetnek az ügyvédek munkájában, de nem képesek átvenni az ügyvédek helyét.”
A fenti példák is mutatják, mennyire fejlett a mesterséges intelligencia. Képes értelmezni magyar nyelven is a felé intézett kérdést és a rendelkezésére álló nyilvános adatok alapján választ generál rá. A válaszokból érzékelhető ugyan, hogy nem magyar anyanyelvű személytől származik az idézet, de az chatbot magyar nyelven is értékelhető választ adott a kérdésre. Arról nem is beszélve, hogy az AI akár ezt a cikket megírhatná maga is.
A mesterséges intelligencia egészen biztosan verhetetlen abban, hogy villámgyorsan eligazodjon a magyar jogszabályi útvesztőben, ennél fogva az automatizálás tökéletes támogatója, kiegészítése lehet az ügyvédi munkavégzésnek, azonban az emberi tényező kiiktatására, azaz a szakember lecserélésére nem lehet alkalmas első sorban éppen az ügyfelek oldalán felmerülő emberi tényező miatt.
Az ügyvéd feladata például egy megállapodás előkészítése során, hogy valamennyi körülmény figyelembevételével a felek számára a lehető legjobb, azaz az összes fél igényeinek megfelelő megállapodást hozzon létre. Az ügyvéd kikérdezi a feleket valamennyi körülményről, segít feltárni valamennyi szükséges információt, tisztázza a félreértéseket, feltárja és kiküszöböli a buktatókat, közelíti az álláspontokat, tájékoztatást nyújt az eljárás várható menetéről, a felmerülő költségekről, az esetleges buktatókról és az elérhető eredményről. Az ügyvéd kérdez, értelmezi a nonverbális jeleket is.
A mesterséges intelligencia ezzel szemben kizárólag azokból információkból dolgozik, amit kifejezetten megismertetnek vele. Ha nem bocsátják a rendelkezésére valamennyi szükséges információt, tévútra fogja terelni az ügyet. Az AI képes a szövegfelismerésre, annak értelmezésére is, azonban a nonverbális jelek érzékelése, az esetleges ferdítések felismerése nem várható még tőle.
Tegyük fel, hogy mesterséges intelligenciához fordulunk egy vitás ügyünkben. Hiába adjuk meg a legjobb tudásunk szerint a rendelkezésünkre álló valamennyi információt, az AI nem fogja tudni tisztázni az összes részletkérdést, nem fog visszakérdezni azokra a rejtett buktatókra, amik befolyásolhatják az ügy menetét, arról nem is beszélve, hogy a másik fél álláspontjáról csak a vele kapcsolatban álló személyen keresztül csatornázott, torzított információt fog kapni, hiszen a mesterséges intelligencia nem fogja felvenni a kapcsolatot olyan személlyel, aki önmagától nem lép vele kapcsolatba.
A rutinmunkákat tehát valóban átvehetik a mesterséges intelligencián alapuló programok, azonban várhatóan ezzel összhangban megnövelik a szakemberek azon feladatait, melyek elvégzéséhez kreativitás, problémamegoldás, rugalmasság szükséges. A mesterséges intelligencia annak ellenére, hogy néha felfoghatatlan tempóban képes tanulni és fejlődni, kizárólag a rendelkezésére álló információk alapján képes dolgozni így dönteni és tanulni is, de azokat a körülményeket, információkat nem tudja figyelembe venni, amiről nem tud – az ügyfelektől pedig nem elvárható, hogy kérdés nélkül tudják, hogy az adott információ az ügy szempontjából fontos részlet lehet. A mesterséges intelligenciát az emberi viselkedés nehezen vagy egyáltalán nem körülírható aspektusaira nem lehet felkészteni, hiszen nem lehet mindent előre látni. Azok a körülmények, információk, melyek egy-egy ügy intézése közben változnak, vagy más információ függvénye, a mesterséges intelligencia számára láthatatlanok maradnak, azokat nem tudja figyelembe venni, hacsak a laikus, segítséget kérő ügyfél magától meg nem tanítja neki az adott információt.
A hétköznapi emberek számára is elérhető mesterséges intelligencia jelenlegi fejlettségi szintje lenyűgöző, eljött az ideje annak, hogy tervezzünk ennek kihasználásával és a mesterséges intelligenciát alkalmazó fejlesztéseket az ügyvédségnek is szükséges beépítenie a napi munkába a rutinmunkákkal járó terhelés és a rutinmunkák kapcsán az emberi tényezőből fakadó hibalehetőségek csökkentése érdekében.
A fenti kérdésre a válasz álláspontunk szerint magyar viszonylatban jelenleg az, hogy az emberi tényező nem hagyható figyelmen kívül az ügyvédi munka során, azonban az automatizáció nagyban megkönnyítheti az ügyvitelt. Mit hoz a jövő? Hamarosan kiderül, hiszen az Egyesült Államokban ebben a hónapban indult az első olyan bírósági eljárás, melyben kizárólag egy robot ügyvéd képviseli a parkolási bírsággal büntetett magánszemélyt.
A bejegyzés tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Óvári Ügyvédi Iroda a jelen bejegyzés egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.