Generációváltás az agráriumban
2023. január 1. napjával jelentős változások következtek be a termőföldeket érintő jogszabályokban, év elején hatályba lépett az új, az agrárgazdaságok átadásáról szóló 2021. évi CXLIII. törvény is annak érdekében, hogy előmozdítsa, egyszerűsítse az agrárium folyamatos és akadálymentes működését is biztosító nemzedékváltást figyelemmel arra, hogy jelenleg jelentős problémát jelent a működő gazdaságok vezetőinek elöregedése, ezzel összefüggésben a gazdaságok technológiai és ökonómiai megújulásának hiánya. A gazdaságátadás – többek között a termőföldekre vonatkozó öröklési szabályok megváltozásához hasonlóan – az osztatlan közös tulajdon visszaszorítását és az agrárium modernizálását célozza. A generációváltás hozzájárulhat a magasabb termelékenységhez, és jövedelmezőséghez, valamint a környezettudatosabb termeléshez.
Azokban a családi gazdaságokban, ahol felkészültek a következő generáció gazdaságba lépésére, illetve a gazdaság átadására, jellemző, hogy a tényleges gazdaságirányítást már a fiatalabb, jellemzően szakirányú, mezőgazdasági végzettségű fiatalabb generációs családtag vette át, azonban a gazdaság tulajdona továbbra is a kiöregedő, nyugdíj előtt álló, vagy már nyugdíjas korosztály kezében maradt, hiszen mindezidáig nem volt olyan szabályrendszer, ami a gazdaság egyben tartását, egyszerű, egészben történő átruházását előmozdította volna.
Az új jogszabály lehetőséget biztosít arra, hogy egy működő agrárgazdaságot egységként, tehát a gazdasághoz kapcsolódó összes elemet (termőföldet, egyéb ingatlant, vagyoni értékű jogokat, társasági részesedéseket, ingóságokat) egyszerre ruházza át a gazdálkodó jogutódjára – praktikusan leendő örökösére vagy megbízható, régi alkalmazottjára egyetlen lépésben, gazdaságátadási szerződés segítségével.
Az új gazdaságátadási szerződés lényege tehát, hogy a mezőgazdasági őstermelő, és a mező- vagy erdőgazdasági tevékenységet és kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó gazdaságát egységként átruházza a jövő generációjának egy képviselőjére.
A gazdaságátadás jelentősége azon túl, hogy nem elemenként szükséges rendelkezni a gazdaság egyes elemeinek sorsáról az, hogy uniós és egyéb támogatási szempontból is az agrárgazdaság alapegységének az agrárüzem, tehát a gazdaság, mint vagyonösszesség minősül.
A gazdaságátadásról szóló jogszabály fogalmilag nem agrárüzemről, hanem gazdaságról, mint vagyonösszességről rendelkezik. Gazdaságnak minősül a gazdaságátadó mező-, erdőgazdasági tevékenységéhez kapcsolódó vagyon, amely kiterjed a mező-, erdőgazdasági célú földekre, a mező-, erdőgazdasági tevékenység folytatásához szükséges ingatlanokra és ingóságokra, a mező-, erdőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó vagyoni értékű jogokra (kvóták, vadászati- halászati jogosultságok, támogatási jogosultságok, engedélyek – pl. építési engedély, védjegy, földrajzi árujelző használatának joga), az állatállományra, annak tartási helyére, takarmányára, a mező-, erdőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó gazdasági társaságok vagyonából való részesedésre, valamint mindezekhez kapcsolódó jogokra és kötelezettségekre, így a már meglévő szerződésekben foglalt pozíciók jogutódlására is.
Figyelemmel arra, hogy a gazdaságátadási szerződés a gazdaságról, mint vagyonösszességről rendelkezik, tartalmaznia kell a gazdaság átadott elemeinek pontos meghatározását és értékét, a feleket megillető jogokat és kötelezettségeket, továbbá a gazdaság egyes elemeihez kapcsolódó fennálló polgári jogi szerződéseket. Rögzíteni szükséges továbbá a gazdaságot érintő támogatásokat, engedélyeket. A gazdaságátvevő a szerződés teljesülése esetén a gazdaságátadó általános jogutódjává válik.
A jogszabály egyértelműen meghatározza, hogy ki lehet gazdaságátadó és gazdaságátvevő.
Gazdaságátadó lehet:
Az öregségi nyugdíj korhatárt elért vagy a szerződés megkötésétől számítva legfeljebb 5 éven belül elérő mezőgazdasági őstermelő vagy mező-, erdőgazdasági tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, aki
– legalább 10 éve saját nevében és saját kockázatára folytat mező- erdőgazdasági tevékenységet, illetve kiegészítő tevékenységet és ebből igazoltan árbevétele származott, vagy
– a gazdaságátadási szerződésben meghatározott mező-, erdőgazdasági hasznosítású föld területe több mint háromnegyedének a földhasználati nyilvántartásba legalább 3 éve bejegyzett földhasználója, erdőgazdálkodói nyilvántartásba legalább 3 éve bejegyzett erdőgazdálkodója vagy az akként bejegyzett gazdasági társaság tulajdonosa.
Gazdaságátvevő lehet:
Az a gazdaságátadónál legalább tíz évvel fiatalabb, a 50. életévét el nem érő mezőgazdasági őstermelő vagy mező-, erdőgazdasági tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, aki az átvenni kívánt gazdaság működtetésére a jogszabályban előírt feltételeknek megfelel és aki
– a gazdaságátadóval a családi gazdaságokról szóló törvényben meghatározott hozzátartozói láncolatban áll (így nem csupán a gyermekek, unokák, hanem akár a fiatalabb testvér is lehet), vagy
– a gazdaságátadóval legalább 7 éve munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll.
A gazdaságátadási szerződés olyan vegyes szerződés, melyben kombinálhatók az adásvétel, az ajándék, a tartási és az életjáradéki szerződés szabályai, tehát megvalósulhat a gazdaság tulajdonjogának átruházásával (gazdaságátadási adásvételi szerződés), a gazdaság tulajdonjogának ingyenes átruházásával (gazdaságátadási ajándékozási szerződés), tartási kötelezettséget megalapozó formában (gazdaságátadási tartási szerződés), vagy életjáradék fizetését megalapozó formában (gazdaságátadási életjáradéki szerződés) is. A gazdaságátadásról szóló szerződés a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyásához kötött.
A szerződés tartási és életjáradéki elemei a gazdaságátadó visszavonulását támogatják a generációváltás, mint elsődleges jogszabályi cél megvalósulása érdekében. Ezzel összefüggésben a gazdaságátadónak vállalnia kell, hogy felhagy a gazdálkodással, tehát a gazdaság átadását követően nem folytat FELIR-azonosító köteles tevékenységet, a gazdaságátvevőnek ugyanakkor a termőföldek hasznosítási kötelezettségét, azaz a gazdaság tényleges átvételét szükséges vállalnia.
Ajándékozás, életjáradék vagy tartás kikötése kizárólag közeli hozzátartozók közti gazdaságátadási szerződésben lehetséges.
A jogszabály lehetőséget biztosít „próbaidős” együttműködésre is a felek között, mely idő alatt a gazdaságátadó megbizonyosodhat arról, hogy jó kezekbe adja át a gazdaságot – vagy épp ennek ellenkezőjéről. Fontos felismerés a jogalkotó részéről, hogy egy gazdaság értékét nemcsak az egyes vagyonelemek, hanem a gazdálkodó tudása és kapcsolatrendszere is adja. A feleknek 5 év áll rendelkezésükre, hogy a leendő átvevő személyes közreműködésével közösen működtessék a gazdaságot és a sikeres együttműködés esetén a felek által meghatározott időtartam lejártával átszáll a gazdaságátvevőre a gazdaság a felek eredeti megállapodásának megfelelő feltételekkel. Abban az esetben viszont, ha a gazdaságátvevő nem teljesíti a törvényi kötelezettségeit, vagy a szerződésből eredő lényeges kötelezettségét neki felróhatóan megszegi, a gazdaságátadó jogosulttá válik felmondani a szerződést.
Öröklési kérdések
A gazdaságátadás érzékeny pontja a gazdaságban tulajdonjogot nem szerző örökösökkel, örököstársakkal, testvérekkel való elszámolás kérdése, hiszen a jogszabályi rendelkezések alapján gazdaságátvevő kizárólag egyetlen személy lehet, aki nem szükségszerűen családtag.
A szerződésben a felek rendelkezhetnek úgy, hogy az örökösökkel, örököstársakkal külön elszámolnak. Ebben az esetben meg kell határozni, hogy a család számára mekkora értéket képvisel a gazdaság, ami nem feltétlenül kell igazodjon a piaci értékhez, és ennek alapulvételével szükséges elszámolni a leendő örökösökkel. Amennyiben a felek nem rendelkeznek az elszámolás feltételeiről, az öröklési jog szabályai, azon belül is a kötelesrészre vonatkozó szabályok lesznek az irányadók a gazdaságátadó halála esetén. Itt jelentősége lesz annak a körülménynek, hogy a gazdaságátadó halála és a gazdaság átadása között mennyi idő telt el.
Az agrárgazdaságok átadásáról szóló 2021. évi CXLIII. törvény végrehajtási szabályait a Kormány rendeletben még nem határozta meg, így a gazdaságátadás gyakorlati szabályi jelenleg nem ismertek még.
A bejegyzés tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Óvári Ügyvédi Iroda a jelen bejegyzés egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.